Ennek a weboldalamnak, eredeti alapgondolatát a pécsi Állami Felsőipariskola adta, oda jártam a Műegyetemi tanulmányaim előtt. Talán, elsősorban TANÁROM emlékére. (Őt külön nagy betűkkel írva, akinek én "csak" "janika" voltam). Azért írtam magamat kisbetűkkel, mert én ŐHOZZÁ, tulajdonságaihoz hasonlítva magamat "kicsi voltam".
A Tanár, később Igazgató, Lőrincz József volt.
Nagyon szerettem, kár, hogy nincs közöttünk, 94 éves lenne. Emlékét eddig is megőriztem, most pedig őrizze tovább ez a weboldal, mindig itt az első sorban!
Lőrincz József alapelve az emberben való hit és a töretlen optimizmus volt. Életműve a pedagógusok életműve.
Szóljanak erről tanítványai:
Antal Gyula, az MSZMP Baranya megyei Oktatási igazgatóságának vezetője:
Ha azt kutatom emlékezetemben, hogy gépiparista koromban milyen tényezők vezettek az ifjúsági mozgalomhoz, hogyan formálódott világnézetem, hogy alakult erkölcsi értékrendem, hogyan lettem nagyon fiatalon, középiskolásként párttag, akkor szinte minden motívumban valahogy, ott dereng Józsi bácsi képe. Nem hivalkodva, hanem olyan egyszerű természetességgel, ahogyan Ő mozgott közöttünk, fiatalok között. Lőrincz József akkor, az ötvenes évek elején a tantestület legmarkánsabb iskolateremtő egyénisége volt, mondhatnám motorja a mozgalmi életnek. Ez a közéleti telítettségű szellem, amely az iskolát jellemezte, hogy hatással volt későbbi éveimre is. Így lettem a technika szeretetének megtartásával pedagógus, népművelő, majd politikai munkás. Olyan tanárom, mint Ő egy sem volt. Aki az életutamat úgy figyelte és ismerte volna, mindig szinte minden fontosat tudott rólam, s hiszem másokról is: a gépipari különböző generációiról, mindenkiről, aki valaha is közel állt szívéhez.
Cakó János, az ÉPGÉP barcsi gyárának igazgatója:
"A felsőipari, a technikum, mindig is, mindenkor az otthonom." Onnan indultam 1947-ben, aztán később, az egyetem elvégzése után óraadótanár is voltam, s Lőrincz József jóvoltából az érettségi bizottságokban is dolgozhattam. Mit kaptam tőle? Diákként is, tanárként is szellemi-eszmei irányítóm volt, barátom, példaképem.
Minden diákja tudta: bármilyen emberi problémával megkeresheti, segít, tanácsot ad, szeretetével kitüntet. Pedagógus volt, a szó legnemesebb értelmében.
Dr. Udvardy László, az Ikarus gyár fejlesztési főmérnöke:
A felszabadulás utáni első évfolyamon végeztem, 1946-ban, akkor, még felsőipariban. Sokszor megkérdezték tőlem, sokszor megfogalmaztam: Mit is jelentett számomra Pécs? Az öreg iskola falai között egy életre szóló műszaki pedantériát, szakmaszeretetet tanultam. Lőrincz József akkor majdnem velünk egykorú tanár, magyart tanított, de a tantárgy szeretetén kivűl belénk plántált egy olyan életszemléletet, amitől azóta sem tudok megszabadulni, ne higgye, hogy túl erős, hogy így fogalmazok:
Ő a szocialista emberi erkölcsök hordozója volt.
Csorba Tivadar, Pécs város Tanácsa, művelődési osztályának vezetője:
Kevés pedagógus lehet, akit annyira szerettek, mint Őt.
Az iskola szakmai, kulturális, sportsikerei, volt tanítványai sikerei, neki mindig őszinte örömöt okoztak, munkájában megsokszorozták erejét. Csodálatosan tanított, magyar és történelem órái, tanítása értelmet és érzelmeket mozgósítottak. Évtizedekig emlékezett tanítványai nevére, sokszor 30-40 év távlatából is diáknevén szólította őket. Valószínű, hogy az Ő nevéhez fűződik a ma is élő ,,Hajrá, ipari!".
Közvetlen és közvetett hatására vált diákjai nagy részének, hogy igazán becsületes, rendes emberré váltak.
Wirth László, a szakközépiskola kollégiumának igazgatója:
Hálás vagyok a sorsnak, hogy a gépipariba vezetett, s hogy itt, olyan kiváló pedagógus indított el a pályán, mint valamennyiünk Józsi bácsija. Óráit látogattam, módszereit lestem. Munkájában a tanítványt mindig partnerének tekintette, s tőle tanultam meg, hogy jó, ha mielőbb keresztnevéről ismerjük a diákot.
Pákozdi Jenő, a VEGYÉPSZER tamási gyárának termelési osztályvezetője:
Dombóvári gimnazista koromban az egyik mérnöktanárom javasolta, hogy ha a műszaki pályát választom, jobb, ha Pécsre megyek, az ipariba. Ő is ott végzett, tudja. Különbözetivel kerültem oda s később jószerivel abból éltem, amit ott kaptam. Szakmai alapokat, emberitartást.
Ebben elvitathatatlan érdemei vannak az akkori igazgatónak, Lőrincz Józsefnek. Aki, vagy jó 15 évvel az érettségi után is tudta, hogy melyik padban ültem.
Kapitány Sándor, a Kecskemét; Gépipari és Automatizálási
Műszaki Főiskola főigazgatója, a szegedi akadémiai bizottság tagja:
Pécsi diákéveimben, 1953 és 1957 között, történelmünk válsággal terhelt időszakában Lőrincz József emberi nagyságának köszönhető, hogy józanok maradtunk, felkészítő pedagógus volt. Lőrincz József, aki tudta és cselekedte: az új társadalmi rend számára új típusú emberre van szükség...Nemcsak tanárom, barátom is volt. Kapcsolatunkat az 1947-ben országos bajnokságot nyert focicsapat alapozta meg: Ez volt az a csapat, itt a "Tablóképen", amelyik megnyerte aaz Országos Középiskolás Labdarugó Bajnokságot, Lőrincz Jóska bácsi vezetésével:
A tablóképünk. Cakó Jancsi volt a balfedezet,
én a jobbfedezet. Menedzserünk Lőrincz Jóska, aki minden fontosabb mérkőzés előtt leutazott Szekszárdra a szüleihez és hozott egy bőrönd ennivalót, aki sokszor a magáéból adott forintokat, hogy elutazhassunk egy-egy mérkőzésre. Valahol, azóta is érzem, nem mi, hanem Ő nyerte meg a döntőt.
Jagados Gyula, a Pécsi Hőerőmű főművezetője:
Az én nemzedékem, háborús nemzedék volt.
1946-ban végeztem a felsőipariban, s úgy érzem, hogy fiatal tanárunk, Lőrincz József volt az, aki a tantárgyon kivűl emberséget és tisztességet is tanított, ami akkoriban nem is volt könnyű feladat. Tűzbe mentünk volna érte. Az azóta eltelt sok-sok év alatt is folyamatosan kapcsolatban álltunk vele, s alig hihető, hogy erre többet már nem adódik lehetőség.
Füredi Gyula, a Közlekedési Főfelügyelet igazgatója:
A fiatalság életmódjának, sportszerű viselkedésének, szemléletének egyik alakítója volt Lőrincz tanár Úr. Még most is eml6ékszem a technikusi oklevél átadásakor mondott szavaira: ,,Ne engedjétek, azt az eszközt és hatalmat magatoktól elvenni, amit iskolánk a tanulmányaitok során a kezetekbe adott, és arra törekedjetek, hogy a szakma egy-egy, területének elismert szakemberei legyetek..."
Lejegyezte: Kozma Ferenc
Miután weboldalamnak a "Technika és Technológia" címet adtam, a továbbiakban, legyen szó, erröl a témáról.
Egy kis Űrtanfolyam!
Az űrtan fontosabb fogalmai, definíciói
űrtan: a világűr kutatásának és hasznosításának tudománya és technikája. A nemzetközi szakirodalomban leginkább az asztronautika és kozmonautika szerepel. Az űrtan kapcsolódásai alapvetően három irányba mutatnak: űrtudományok, űrtechnika, alkalmazások területe.
űrkutatás: az űrtan kutatással foglalkozó része, melynek eredményeit űrtudomány néven foglalják össze
űrtechnika: az űrtudomány műszaki vonatkozásai
űrtevékenység: mindenféle kutatási, hasznosítási és egyéb céllal a világűrben végzett művelet összefoglaló elnevezése
űrhajózás: tágabb értelemben a világűrben legalább az első kozmikus sebességgel végrehajtott mozgás összes problémáját tárgyaló tudomány, vagyis asztronautika. Szűkebb értelemben csak a világűrbe hatoló emberrel kapcsolatban használjuk.
űrrepülés: minden olyan űrrepülés, amelynek során az emberek Föld körüli pályára kerülnek
hordozórakéta: ez az eszköz juttatja az űrbe a hassznos terhet, s ezt általában az űrközpont űrrepülőteréről (kozmodrom) indítják
űreszköz: hasznos teher, a világűrbe különféle feladatok végrehajtása céljából felbocsátott technikai eszközök. Pályáraállításuk űrhajózási hordozórakétával történik, ennek segítségével éri el az adott űreszköz a feladata végrehajtásához szükséges pályát.
(műhold, űrszoda, űrhajó, űrrepülőgép, űrállomás, űrhajós)
aktív élettartam: az az időszak, amíg a hasznos teher felbocsátása után méréseket végez, vagy információkat továbbít
mesterséges égitest, űrobjektum: az űreszköz aktivitása utáni időszakban az űreszköz elnevezése. De az űrkísérletek során keletkező törmeléket (űrszemét) is így hívják
mesterséges bolygó: a Nap körül közvetlenül keringő űrszonda
űrrakéta: az űrszondát felbocsátó hordozórakéta
űrbázis: az égitesteken létesített/létesítendő lakott telepek
A világűrben keringő, lakott mesterséges égitesteket méretüktől és feladatuktól függően többféle elnevezéssel illetik:
űrkomp: a világűrben közlekedő, a Földre soha le nem szálló jármű
űrrepülőtér, űrközpont: az űrhajózási hordozórakéták indításhoz való előkészítéséhez és indításához szükséges építmények, épületek, berendezések és ezek telepítési területének összessége.: világűr kutatásának, hasznosításának koordinálására hozták létre. Feladatuk csak a polgári alkalmazások irányítása és koordinálása.
1.) Figyelem: Most már Űrutazásra indulhatunk!
Készítsünk elő előbb egy URL behívására alkalmas parancssor felületet, esetleg használjuk azt, amit ez az oldal és akkor, ha ezt az alábbi URL címet behívjuk, akár háromnegyedórás űrutazásra is indulhatunk!
http://www.youtube.com/watch?v=Dko4RAvUcD0
Magyar hangot is hallhatunk!
2.) Segítség, "beleestem" egy fekete-lyukba", húzzatok ki gyorsan!
http://www.youtube.com/watch?v=y67I5tSJfo0&feature=related
Magyar előadás!
3.) Emberek, itt a világ vége, fogjatok össze!
http://www.youtube.com/watch?v=UisM3iSxTN4&feature=related